Legfrissebb bejegyzések

  • Áttörés

    2018. június 14.
  • Szeretet bebugyolálva

    2018. január 25.
  • Édes élet! Édes?

    2018. január 18.
  • Az első háromnapos örömünnepünk

    2018. január 11.
  • Vigyáznak ránk

    2017. december 24.

Visszajelzések

  • Misi: Pár napja Anya témában kísért engem Móni és Viki. Mélyen eltemetett érzelmek jöttek fel a folyamatban és utat találtak maguknak az érzések. Sok évtizedes blokkok oldódtak. Teljesen megváltozott az energetikai állapotom. Kisimultam, energikussá váltam ...
  • Vera: Az augusztusi 4 napos elvonulás margójára: Elfogadás, biztonság, rugalmasság és határozottságFantasztikus 4 napunk volt az augusztus elvonuláson. Gyakorlatilag úgy indultam neki, hogy most épp nincs olyan témán, ami nagyon foglalkoztatott volna. Miért is ...
  • Andi: Köszönöm Viki azt a fel sem sorolható sok mindent, amit kaptam Tőled. Finom, de határozott terelgetésed mindig pont annyit és akkor adott, amikor és amennyit kellett, és be tudtam magamba fogadni. Olyannyira ránk tudtál hangolódni, hogy ez még nagyobb ...
  • További visszajelzések

A csoport ereje

Néha – nem túl gyakran, de azért időről időre – megkérdezik tőlünk, hogy a szomatodrámának van-e egyéni változata. Néhányan nem szívesen jönnek csoportba, tartanak attól, hogy „sok ember előtt” kell megnyilvánulni, hogyha többen vagyunk, akkor valamilyen módon az a meghitt, intim légkör sérül, amelyre önmagunk megmutatásához szükség van. És azzal együtt, hogy szomatodráma játékot egyéni folyamat keretében is lehet játszani, szeretettel hívunk mindenkit a csoportjainkba, a közös élmény megtapasztalására.

Talán sokan gondolkodunk úgy, hogy egyszer szívesen elmegyünk majd egy csoportba – akkor, amikor már túl vagyunk a nehézségeinken, s úgy könnyebb lesz kapcsolódnunk másokhoz. Először szeretnénk megoldani a problémáinkat, s utána kilépni az emberek közé. A csoporthelyzet azonban éppen ennek a fordítottját kínálja. Úgy, ahogy vagyunk, esendőségeinkkel, gyógyulásra váró sebzettségeinkkel együtt kezdünk el kapcsolódni másokhoz, s az együttlét, a közös többszörösök lehetőségét kiaknázva gyakran megsokszorozódik a gyógyulás-öngyógyítás ereje.

Nem csak testi és lelki sebeinket nehéz megmutatni. Könnyeinket lopva törölgetjük, de vajon örömünket, lelkesedésünket, hálánkat önfeledten tudjuk-e kifejezni? Előfordul-e, hogy akár észrevétlenül is, de lehalkítjuk, visszafogjuk magunkat a boldogság, a kacagás, a kiáradó életigenlés pillanataiban? Vajon tudjuk-e élvezni az élet örömét, ízeit, s merjük-e engedni úgy igazán kiáradni magunkat? S készek vagyunk-e befogadni a felénk érkező törődés, figyelem, szeretet megnyilvánulásait? Kilépni a társas térbe sokunkat szorongással tölthet el. Márpedig nekünk, embereknek velünk születetten szükségünk van a kapcsolódásra! Hiszen minden megtapasztalásunk emberi kapcsolatainkon keresztül érkezik el hozzánk. S mintha egyszerre vágynánk egymás közelségére, intimitásra, egy közösség megtartó erejére, s egyszerre félnénk is ugyanettől…

Az átbillenés, a félelemtől való eloldódás a bizalom felé éppen egy közösségi élmény hatására történhet meg, s itt ismerhetjük fel az együttérzés, az együttlét erejét. S mintha a szívekből áradó szeretet is megtöbbszöröződne, amikor többen jövünk össze. Nem új a tapasztalat, hogy egy szeretetteljes, aktív csoportban erő árad egymás felé. A csoportból áradó erő nagyon is alkalmas egymás folyamatainak elmélyítésére és kísérésére, és annak megtapasztalására, hogy mi, emberek egyszerre vagyunk nagyon különbözőek, és sok tekintetben mélységesen hasonlóak.

A csoport a Találkozások tere. Találkozás másokkal és találkozás önmagunkkal. Mások szemének és szívének tükrében, a szeretet terében fedezhetjük fel önmagunkat. A SzívTér-kör csoportjait a szeretet mellett az elfogadás és az együttérzés minősége hatja át, és abban hiszünk, hogy ezek azok az értékek, melyek az élet valódi ajándékai számunkra.

A SzívTér-kör egynapos programjai során egy-egy csoport meghatározott, rövid időt tölt csak együtt. A SzívTér szomatodráma napokon a hangsúly a szomatodráma játékon van, ám emellett érezhetően megjelenik a csoportdinamika formáló ereje, a csoporthelyzet hatásai. Az egymás történeteiben kapott szerepek megtapasztalása, társaink benső világába való belépés olyan élményeket ad, melyek a saját folyamatok átélésén túl gazdagítják a csoport résztvevőit. A néhány napos elvonulások és a több alkalmas zárt csoportok lehetőséget nyújtanak a mélyebb csoportfolyamatokban való megmerítkezésre. Az együttlét, a kölcsönös őszinteség és intimitás átélése egy nagyobb Egységbe rendez minket, s egyszerre nyitja meg a szívünket egymás és önmagunk felé.

Sokszor tapasztaljuk, hogy a csoportban játszott szomatodráma játékok erősebbek, intenzívebbek, mint az egyéni folyamatok. Hiszen csoporthelyzetben több szerep, több nézőpont kipróbálására is lehetőség adódik. A játék Szereplői szerveink, énünk aktuális állapotát vagy kapcsolati rendszerünk egy-egy mozzanatát jelenítik meg. A szomatodráma játék dinamikája Főszereplőként - és Szereplőként is - magával ragad minket, és ezáltal a felismerések, az élmények ereje megtöbbszöröződik.

Fontos, hogy a csoportokban sosem zajlik sem direkt, sem indirekt tanácsadás. A csoport vezetői tartózkodnak ettől, és erre kérik a résztvevőket is. A csoportban egymás kísérőivé szegődünk, s nem igazságokat, hanem élményeket keresünk.

A SzívTér-kör csoportjaiban az önkifejezés szabadsága, az érzések létjogosultsága és megmutathatósága nem csupán megengedett, hanem támogatott is. Benső világunk végtelen szabadságának és lehetőségeinek felismerése és megengedődése segít ahhoz, hogy a csoporton kívül is elő tudjuk hívni ezeket az élményeket, helyzeteket, emlékeket. Így válik a „szomatodráma szőnyeg” valósággá, és annak megtapasztalásává, hogy mindez az életben is működhet így.